1 szülinap 4 torta

Egyik kolleganőmnek kedden volt a szülinapja, egy nappal az enyém előtt. Mielőtt hazajöttünk, még felköszöntöttük. Vettünk neki egy tortát meg egy cserepes virágot. Aztán másnap jött az enyém. Reggel mondtam a főnöknek, hogy szeretnék egy órával előbb eljönni, mondta, hogy persze nem gond. Aztán nem sokkal később odajön az egyik kolleganőm a bandából, hogy boldog szülinapot! Na, mondja a főnök, hogy nem is tudta, hogy szülinapom van! :)

Aztán elég busy volt a nap, sok dolgom lett, ráadásul pont mielőtt elindultam volna. Egy új tervezési rendszerünk van, aminek már forecast, előrejelzés része is van. Na most nekem kell csinálni benne az export forecastot. Hétfőtől éles a rendszer, engem múlt hét csütörtökön tréningelt a srác először és utoljára... Gondolhatjátok mennyire kenem vágom a dolgot... Na ezzel kapcsolatosan lett volna egy csomó kérdésem, és megbeszéltem a sráccal, hogy akkor szerdán ráér velem foglalkozni. Ebből lett egy óra 3-4-ig, nagy rohanásban, persze a problémákat nem megoldva... Így most a tervezők szívnak, mert nem jó a forecast ami a rendszerben van, én meg azért szívok, mert nem tudom megcsinálni, kijavítani. Na sebaj, ma kaptam hozzán instrukciókat, talán a jövő héten már menni fog. De azért nem viszik itt túlzásba a dolgokat... Na mindegy, erről ennyit.

Vissza a szülinap részre. 4 után már rohanok, mert lekésem a vonatom, de a főnök még gyorsan a kezembe nyomott egy zacskót benne egy képeslappal meg egy mini tortával. :) Kifele menet aztán még a céges bandától is kaptam ajándékot, egy vázát meg egy gyertyát. Nagyon szép, csak marha nehéz volt egész este cipelgetni.

Na de elértem a következő vonatot, mint amit terveztem, és a városban találkoztunk Tomival. Elmentünk az Oxford Street-re, mert a környékén van egy jó kis palacsintázó, és azt gondoltam majd eszünk egy finom kis palacsintát. Na a palacsintázó úgy tűnik becsődölt, mert már nincsen meg... Na jó, akkor keressünk egy KFC-t. Na, az sincs sehol a környéken, az utunkba. Már bejutottunk a Trafalgar Square-re, de még mindig nem ettünk, csak kerestük a helyet ahol ehetnénk... Na végül egy tortilla szerűséget ettünk, ami nagyon rossz volt, fájt is utána a hasunk tőle. Ez után egyből indulhattunk is Waterloora, szóval ennyit a csendes kis sétálgatásról a városban... Na Waterloon ittunk egy ingyen kávét Stipi jóvoltából (szerzett nekünk ingyen kuponokat).

Aztán kerestük a kikötőt, ugyanis úgy terveztük hajóval jövünk haza. Persze azt is lekéstük, és kb fél órát kellett várni a következőre. De 12 font helyett csak 5 volt, először visszakérdeztem, hogy de 2 jegyet kérek, mondta a srác 5 font, mondom jó, nem feszegetem, inkább gyorsan kifizetem. Már sötétedett, és világították ki a várost. Nagyon jó volt, bár ez nem sétahajóvolt, hanem Thames Clippers, nagyon gyorsan szeltük a hullámokat vele. Azért így is kb. 1 óra volt míg hazaértünk, bár elég sok megállónk volt, szóval amiatt volt hosszú. De egyébként jó volt végighajózni a Temzén, szép a város nagyon. Meg így teljesen más szemszögből is láttuk a látványosságokat. :) Átmentünk a Tower Bridge alatt is, hagulatos volt tényleg. A kikötő itt elég messze volt tőlünk, kb. 10 perc séta.

Vikiék már vártak minket, ugyanis a Viki túrótortát készített, megjegyzem már a 3. szülinapi tortánál vagyunk, aki nem emlékezne rájuk: 1. a bulimon, 2. a minitorta a cégben, 3. Viki tortája. Szám gyertya volt, remélem értitek mire gondolok, egy 2-es és egy 6-os alakú gyertya a megfelelő sorrendben egymás mellé rakva. Megrázó volt így kiírva látni, hogy már ilyen öreg vagyok... Úgy nem volt olyan rossz, amikor csak a sok gyertya volt, mert azt senki nem számolta meg, kivéve engem, mikor a tortára pakoltam... Na de azért örültem a tortának, meg a virágnak, meg a csokinak, a torta nayon finom lett!

Na ez után jött Tomi. Nem jöhettem ki a fürdőből amíg ő elkészült. :) Természetesen tőle kaptam a 4. tortát, ugyancsak 26 gyertyával, szóval már háromszor kellett kívánnom meg háromszor elfújnom. :) Tomi vaníliás tortát készítettetett a bolttal, de nagyon finom volt az is, tényleg. Várt még egy pohár Carlans is egy jégkockával és egy boríték. Kíváncsiak vagytok mi volt benne? :) Vonatjegy Bath Spa-ba. Már régóta szeretnék elmenni ebbe a kis városkába, római fürdőjéről híres. Hát most ez is valóra válik. :) Eszembe sem jutott, hogy ezt fogom kapni, de nagyon örülök neki, ugyanis holnap megyünk. :) Lassan minden helyre eljutunk, amit kiszemeltünk magunknak, úgyhogy elő kell venni a térképet új uticélok böngészésére... :) De nagyon örülök neki, tényleg.

Szóval így telt a szülinapom, jól, boldogan, és megdöbbenve, hogy tényleg 26 vagyok már.

Azóta csendesen telnek a napok, sok a munka, meg egyre kevésbé tetszik a titkárnősdi, hogy mindenkinek én szkennelek, meg cukrot kell vennem, meg hasonlók. Ma reggel az asztalomon volt egy megjegyzés a nagyfőnöktől Post-it-on, hoy vegyek már cukrot, mert nincsen. Na amíg ezt kiírta, le is ugarhatott volna a 10 m-re levő boltba cukrot venni, főleg, hogy neki van céges bankkártyája, nekem meg nincs... Felhúztam magam ezen egy kicsit. Mintha én lennék a cégben az, aki annyira ráér ilyen dolgokat intézni, mert egyébként semmi dolga nincsen...

Az elmúlt napokban több ügynökségtől is hívtak, de egyenéőre azt mondtam nem sürgős az álláskeresés... Na ezentúl nem fogom ezt mondani. Mert a munkám egy részét nagyon szeretem, érdekel, meg jó is, de ez a része kiakaszt. Az még ok, hogy a főnöknek csinálom a preneztációkat, meg a fileokat, stb, de ez már sok...

Na mindegy, most a holnapra koncentrálok, ami nagyon jó lesz, csak korán kell kelnünk megint. :) Vasárnap Bluewater-t terveztük, de meglátjuk még mi lesz belőle. Most megyek is, van még dolgom...

Köszi a szülinapi üzeneteket mindenkinek. :)

A kommentezést nem tudom megváltoztatni sajnos, mert a következő szint, hogy bárki írhat névtelenül, azt meg nem szeretném az előző hónapok tapasztalatából kiindulva. Szóval sorry, de be kell jelentkezni, hogy írhassatok. :)

Puszi mindenkinek...