Buli van!!!!!

Ki volt már karácsonykor, december 25-én este buliban? Discoban? Na mi most kb ott vagyunk. Lefeküdtünk szépen időben, hogy 4-ig azért aludjunk is pár órát, na éjfélkor ébredünk a jó kis zenére, amit mintha a szobánkból nyomatnának... Buli van ugyanis a szomszédnál. :) Éljen, csak erre vágytunk. Karácsonykor, repülőút előtt nincs is jobb mint egy buli, amin nem vagy ott... Most felkeltünk, mert aludni ugye nem lehet, Tomi játszik, én írok... Már csak 2 és fél óra, és kelhetünk rendesen is... Írtam már a lányoknak egy levelet, hogy igazán köszi a lehetőséget, meg kitettük a hanszórót meg a mélynyomót, reméljük Stipiék majd reggel korán egy kis Beatrice-vel ébresztik a ma bulizókat... Gyanítjuk a buli még tartani fog amikor elindulunk, úgyhogy már nem tervezünk aludni ma... Boldog karácsonyt mindenkinek, aki tud aludni is...

Boldog karácsonyt

Nagyon boldog karácsony és új évet kívánok minden kedves olvasómnak. Köszönöm az egész éves kitartó olvasást, kommenteket.

Idén már nem írok többet, hiszem holnap ilyankor már túl leszünk a szármán is. :) Már nagyon várjuk a hazaérkezést, bár nagyon gyorsan el fog repülni az otthon töltött idő...

Akkor elmesélem nálunk hogy is telt a karácsony. Tegnap délelőtt még mindannyian dolgoztunk, bár Viki kicsit később ment, mert reggel jöttek megszerelni a fűtést, és sikerült is, úgyhogy ismét működik. Reméljük most már kihúzza a hátralevő hónapokat!

Szóval délelőtt munka volt, Tomi ért haza először, csak kb. délig volt. Én 1 körül jöhettem el, hát hagytam azért munkát a főnöknek, bár nem hiszem, hogy me fogja csinálni a dolgokat...

De a lényeg, hogy fél 3-3 körül hazaértem, mivel ugyan hó már nem esik, és kb 10 fok meleg van, de azért a vasút még a rossz időre hivatkozva mindig nem működik rendesen... Nagy nehezen sikerült hazaértni, és el is kezdtük a főzőcskézést. Diós pulykamellet csinátam meg sajtos rudat. Viki rántott halat, krumplisalátát és tiramisut csinált. Becsomagoltuk az ajándékokat és 6 körül vacsiztunk. Rita fél 6 körül érkezett meg, úgy volt nem dolgozik, de végül berendelték... De ideért épségben, úgyhogy neki is álltunk a vacsorának. Finom volt minden, Rita is hozott még kókuszgolyót... Jól tele is ettük magunkat, pálinkáztunk, forralt boroztunk, és még sok minden mást is ittunk. Megnéztük Tomi karácsonyi betlehemi szereplését. :) És természetesen az ajándékokat is kibontottuk, Tomi mindent dokumentált. :)

Tomi kapott egy bögrét és egy párnát, persze a tv mellé... Én is kaptam tőle egy bögrét és egy üveg Grand Marniert. Meg is kóstoltuk. :) A világ legjobb itala, komolyan. Vetekszik a pálinkával... :) Vikiéktől kaptam egy sálat, jó vastag. Tomi pedig kapott egy borotválkozás utáni arckrémet.

Este 11 körül feküdtünk le, és ma reggel a szomszéd bulijára ébredtünk. Reggel 8-kor már dübörög a zene... Azóta abbamaradt a buli, reméljük nyugodt esténk lesz, korán kell majd lefeküdnünk úgyis. Szóval eddig reggeliztünk, vasaltam, gyúrtam, most ebédeltünk, ezután bepakolunk, ajándékot csomagolunk és gyúrunk. Muszáj sajnos, mert nem akarom, hogy kárba vésszen az eddigi kemény munkám a diétával. Rengetet ettem tegnap este, úgyhogy ma a gépen vagyok majdnem egész nap. :)

Most megyek is, mert még sok a dolog. Már csak pár óra és érkezünk... Remélem nem túl sok késéssel és, hogy egyáltalán érkezünk és nem törlik a járatunkat...

A mielőbbi találkozásig puszi, és a történet folytatódik az új évben. :)

U.i.: Elmaradt képeket feltöltöttem, boldog karácsonyt!

Hóesés, karácsonyi készülődés??

Beköszöntött a kemény tél Angliába is. Múlt hét pénteken leesett a hó, hétvégén is nagyon hideg volt, de ami a csúcs volt, hogy hétfőn délután is elkezdett újra esni a hó. Délután 3 körül kezdett el szakadni, és természetesen olyan hideg volt, hogy meg is maradt minden. Azért olyan vészes havat ne képzeljetek el, kb 2-3 centi hó volt. Persze mindenki egyből elindult haza, hogy megelőzze a káoszt, de ez sajna nem sikerült. Az egyik kolleganőm az egyébként 1 órás utat kb 4 óra alatt tette meg, nekem 3 órámba telt hazjutni. A vonatokat törölték, aztán az állomásokat is lezárták, a buszok mindenhol dugóban álltak, gyalog gyorsabban lehetett haladni. Tomi is szegényem elég nehézkesen jutott haza, de azért neki annyira nem volt vészes, mivel ő egyébként sincs olyan messze.

Szóval elég katasztrofális volt, főleg az után, hogy év elején egyszer már átestünk ezen az egészen. Akkor azt mondta a polgármester, hogy csak management kérdése az egész, és ilyen még egyszer nem fog előfordulni... Na nem is, annál rosszabb volt.

Az Eurostar vonatok sem mennek, rengeteg ember rekedt Franciaországban, a reptereket is lezárták tegnap, töröltek egy csomó járatot. A hétre már nem ígérnek több havat, úgyhogy reménykedünk, hogy szombatig helyreáll a rend, és hazajutunk minden gond nélkül. Ma a vonatok is szombati menetrend szerint közlekedtek, nem is volt rendes vonatom, be kellett iktatnom egy átszállást. Tomi is busszal ment dolgozni. Remélem holnap azért már minden normális lesz...

Mindezt nem panaszkodás ként írtam le, csak hogy ne gondoljátok, hogy itt vagyunk a világ egyik legfejtettebb nyugati városában és meg tudunk birkózni egy kis hóeséssel. Ez itt szerintem mindenki rémálma... Hó... Na mindegy.

Most már igyekszünk átvészelni a maradék 1,5 napot, bár ezért ez sem teljesen zökkenőmentes. Rengeteg dolgunk van még mindkettőnknek a munkahelyen, amit szeretnénk befejezni még az idén... Bár én már látom, hogy ez esélytelen... Ma kérdeztem a főnököm, hogy csütörtökön csak fél napot dolgozunk-e, de nem nyilatkozott, űgyhogy még az is lehet, hogy szenteste 5 előtt nem szabadulok...

Ma este kimentünk a Hyde Parkba a karácsonyi vásárra, de ez German Market, ami azt jelenti, hogy minden német volt, még az eladók is. Lehetett kapni rengeteg Bratwurst meg hasonlókat. Mi egy forralt cidert ittunk meg egy waffelst ettünk, Finom volt mindkettő, de nagyon drága volt minden egyébként... Meg hideg is volt, úgyhogy haza is jöttünk.

Hazaérvén pedig az a jó hír fogad minket, hogy a fűtésünk ismét felmondta a szolgálatot... Viki bekapcsolta, majd fél óra múlva lekapcsolt magától, és azóta a kijelző semmit nem mutat, nem lehet bekapcsolni sem, semmi... Írtam is egy mailt gyorsan a tulajnak, hogy jó lenne, ha intézne valamit... De meggyűlik a bajunk ezzela fűtéssel, csak nem akar működni...

Szóval így karácsony előtt még nem mondhatnám, hogy nyugodtan készülődünk, de azért igyekszünk...

Most megyek, mert holnap még sajnos teljes nap lesz...

Puszi

Itthon, betegen...

Feladtam. Ma már nem bírtam emenni dolgozni. Illetve bírtam volna, csak értelme nem lett volna.

Tegnap este voltam dokinál, annyit mondott, hogy igyak sok citromos, mézes forró italt. De mondom már 2 hete köhögök és az orrom már sebes, nem kapok levegőt, és 2 napja nem alszok már emiatt... Hát semmi baj nincsen úgy látja, csak egy kis megfázás, és normális, hogy ilyen sokáig tart, szóval igyak csak citromot, mézet... De ha nem javul menjek vissza. És mondom meddig várjak még mielőtt visszajöjjek? Mert már 2 hete várom a javulást, és semmi... Felhúzott ez a nővér tegnap, teljesen haszontalan az orvostudomány itt... Na mindegy.

Ma úgy döntöttem megpróbálom itthon kúrálni magamat. Egyébként is megint esett 10 centi hó, így sokan be sem jutottak az irodába. Reggel hívtam a főnököt, mondtam, hogy nem megyek be, mondta, hogy végre, hogy beláttam, hogy nem vagyok jól... Nem mintha annyira hazaküldött volna előtte napokon is, de mindegy. Mondta, hogy szerinte már többet csináltam így is, mint amennyit bírtam, úgyhogy nem gond, persze maradjak itthon.

Na délelőtt elmentem boltba, vettem egy csomó citromot, és visszatértem apa jó öreg módszeréhez. Kifacsartam a citromot, egy kis mézzel kevertem el a cukor helyett, és lehúztam. Most már a 2.-t iszom ma, de nagyon csípi a szám, ami teljesen ki van repedezve. Kenegetem azt is, de nem nagyon javul. Az orrom is tele van, pedig a bolt előtt még inhaláltam is. Délután végig ágyban voltam, ebédre is forró levest ettem, iszom a cseppeket is, szóval rajta vagyok a javuláson ezerrel, bár azért egy lámpa most sokat segítene az orromon, azt hiszem. De kenegetem azt is, csak nem nagyon hat... De mire megyünk haza nagyon remélem már végre jól leszek.

Tomi szegényem dolgozott ma, de már mindjárt hazaér. Be is teszem a vacsit, hogy kész legyen mire hazaért.

Köszönöm a tanácsokat a családnak, nagyon remélem most már kifele tartok majd belőle...

Most megyek is, fújom az orrom tovább, meg iszom a teát, citromot, stb...

Havazás, betegeskedés

Ma megérkezett a hó hozzánk is. Még délelőtt kezdett el esni, aztán szinte egész nap esett, meg is maradt egy kicsi, bár csak Redhill-ben. Itthon nem nagyon volt nyoma, de azért legalább láttam egy kis havat.

Ennyi volt a jó dolog ma, mert Tomi lassan kilábal a betegségből, én meg csak egyre rosszabbul leszek. Tegnap éjjel nem aludtam semmit, nem nagyon kaptam levegőt, sőt egész nap a munkahelyen sem nagyon. Elég szarul voltam, be is vásároltam mindenféle gyógyszert, remélem valamelyik segít, mert szeretnék jobban lenni mire megyünk haza. Az orromat már nem bírom fújni, mert annyira fáj, tele van a fejem. Inhaláltam ma, de nem nagyon segített, még mindig tele vagyok. Most lázam is volt az egyik hőmérőn. A digitális lázmérő 36,1-t mutat, a higanyos meg 37,5-t. Szerintetek melyiknek higyek? Főnök egyébként hazaküldött bő fél órával előbb, meg mondta ha nem megyek be holnap szóljak. Egyenlőre szándékomban áll, mert rengeteg a dolgom még az év vége előtt, de ha lázas leszek reggel is lehet betelefonálok majd. Holnap úgyis megyek orvoshoz, majd megkérdezem tud-e valamit adni a megfázásra is. Szóval nem túl kellemes most így betegen, de kúrálom magam, szóval nagyon remélem előbb-utóbb jobban leszek.

Vasárnap voltunk a Sophie-nál bulin, forralt boroztunk, meg ettünk, beszélgetünk. Csak 4-en voltunk, és nem is voltunk sokáig, mert Tomi nem érezte túl jól magát egészségileg... De azért jó volt, fura dolgokat esznek az angolok karácsonykor, de azért finom volt.

Próbáljuk kitalálni hogyan jussunk majd ki a reptérre, mert 25-én semmiféle tömegközlekedés nem megy, 26-án is az első vonat a reptérre fél 6-kor megy, mi pedig úgy terveztük arra ki kell már érnünk. Úgy néz ki iwiw-en szervezünk majd fuvart. Így talán nem kell olyan korán kelni és cipekedni sem kell.

Hétvégére tervezzük, hogy bemegyünk a karácsonyi vásárra a Hyde Parkba, elintézzük még az elmaradt ajándékokat, aztán pihenés, pakolás. Már csak alig több mint egy hét, és otthon leszünk. :) Várjátok már, mi? :)

Andikám, örülök, hogy haladsz a projekttel, majd szólj ha készen vagy, és akkor megbeszéljük a részleteket. Remélem megkapod a Jézuskám csomagját hamarosan, de lécci ne tedd publikussá a tartalmát 26. előtt. Köszi :)

Most megyek, megpróbálok aludni, már ha nem jö rám a köhögés, ami így esténként, lefekvéskor szokott megkörnyékezni. Meg az is jó lenne, ha levegőt is kapnék...

Vírus és baktérium mentes puszi

2 napos hétvége

Visszaállt a rend, és ismét 2 napos hétvégém van. :) Tomi tegnap megint karácsonyi bulin volt, most a hivatalos bulin a főnökeivel. Pizza Expressben voltak, 4 fogásos vacsorát ettek, iszogattak meg beszélgettek. Szabin volt, úgyhogy csak estére ment vissza. De szegény úgy látszik elkapta tőlem a betegséget, mert köhög meg taknyos ő is... Na de azt mondta jól sikerült a vacsora, nagyon sokat ettek, jót beszélgettek, nem sokat ittak. De jól érezte magát. Nem maradt olyan sokáig, mint a múltkoru bulin, 9 körül már itthon is volt.

Ma korán akartunk kelni, hogy elintézzük a karácsonyi bevásárlás utolsó símításait, de nem bírtunk kikelni az ágyból. Végül fél 11-kor indultunk el vásárolni, aztán 2-kor értünk haza, és persze még nem sikerült mindenkinek megvenni az ajándékát... De azért a nagyja már meglesz. :) Két hét múlva ilyenkor már otthon is leszünk. :)

Vikiék főztek ebédet, mire hazaértünk meg is volt, sőt, már vártak minket nagyon. Finom lett. Utána aztál előkészültem a holnapi bulira. Megcsináltam a desszertet meg a salátát. Holnap is sok dolog lesz még, nem lesz sok pihenés ezen a hétvégén sem... Na nem baj, majd a következőn, talán. Várom azért a bulit, jó lesz.

Az új tv természetesen nagyon jó, Tomi nagyon élvezi. :) Már kezdem én is megszeretni, jó nagy a kép, el kell jönnötök megnézni. :) De majd elmeséljük úgyis otthon.

Gabi, boldog névnapot, és sok sikert is az új munkához egyúttal, nemsoká írok e-mailt is a találkozóval kapcsolatosan.

Most megyek is.

Puszi

Karácsonyi ajándék

Tegnap megjött a Tomi karácsonyi ajándéka, amiért cserébe megígérte, hogy eljön Amerikába. :) Egy Samsung LCD tv-t kapott, ami itt van a szobában és marha nagy. Azt mondta pedig, hogy ez kis tv, kis kategóriás, stb, de nagyon nagy, az egész komódját elfoglalja. És ami a legfontosabb az X-box is bekerült a szobába így, amitől én nem repesek, de Tomi nagyon örül neki, és nagyon tetszik neki a tv meg a kép, meg minden. Szóval örül, az a lényeg, én meg még próbálom a jó oldalát is látni ennek. :) Holnap szabin lesz, úgyhogy egész nap játszani fog rajta, azt hiszem...

Úgy néz ki most szombaton végre nem dolgozok, így egy kicsit pihenhetek, meg elintézhetjük az utolsó simításokat a hazaút előtt.

Vasárnap lesz a karácsonyi buli a kollegáimmal, délután, úgyhogy arra főzök majd délelőtt, de még mindig nem tudom mit... De jó lesz, bár nem leszünk sokan, azért jó lesz szerintem. Várjuk már.

Képzeljétek. December 25-én semmiféle tömegközlekedés nem lesz a taxin kívül... Durva, London megáll egy napra. Reméljük azért 26-án majd sikerül valahogy kijutnunk a reptérre hajnalban. Meg is nézem most. Nehogy már ne tudjunk majd hazajutni...

A napok a munkában egyébként mindkettőnknek stresszesen telnek, Tomi is hadakozik a kollegáival, nekem is meggyűlik a bajom velük, csakhát az információáramlás!!! Na mindegy.

Andi, képzeld, tegnap mesélte a nagyfőnököm, hogy épp Camdenben volt valami túrán mielőtt elkezdett nálunk dolgozni, és valami olyan helyen ettek, ahol nagyon híres a szakács. Mondtam, hogy lehet pont te szolgáltad ki őket. :) David Napper-nek hívják a pasit, nem volt ilyen nevű vendégetek pár hónapja?

Most más nem is jut eszembe, megyek is, kitalálni mi legyen a menü most hétvégére, meg a közös karácsonyi vacsoránkra is.

Puszi

Busy, busy

Andikám. Általában két oka lehet annak, hogy nem írok: 1. nem történik semmi érdekes, 1. annyi minden történik, hogy nincs időm rá. Na most az utóbbi volt. Kezdeném múlt csütörtökkel.

Fulham meccsen voltunk, láttuk Gera Zolit gólt lőni a CSK Sofianak, UEFA kupa meccs volt. Jó volt az első félidő, a másodikban semmi nem történt, de nagyon hideg volt. Éjfél körül értünk haza, másnap persze munka.

Sőt, ismét bevállaltam egy szombati napot is. Jó volt, csak az irodában is nagyon nagyon hideg volt, az ujjaim már teljesen lefagytak. De fél 9-től fél 5-ig bent voltunk a főnökkel. Utána Krisztivel találkoztam, este 8 körül értem haza. Vasárnap reggel kelés korán, mert takarítani kellett, meg ebédet főztünk. Rita is itt volt ebédre, meg délután, vele beszélgettünk. A hétvége így egy pillanat alatt el is röppent.

Hétfőn ismét munka, utána spanyol egyből, megint csak este 9 utáni hazaérkezés. Ma végre itthon voltam időben, bár rakott krumplit csináltam, úgyhogy elment vele az este.

Anya, majd kellene a Mama grízes tésztájának a receptje, amit a Bakó is szeretett. :) Meg a keksztekercs meg a kókuszgolyó. Hétvégén ugyanis a kollégáimmal csinálunk egy kis karácsonyi bulit, és mindenki a saját hazája nevezetes karácsonyi étkeit készíti majd. Én még nem találtam ki mi is legyen az, de a keksztekercs nem marad el. Várom az ötleteket. :)

Valószínű vasárnap délután lesz a buli, de ki tudja, még lehet szombaton dolgozok. Bár a múltkori nem tett jót, mert most alig van hangom, meg vagyok fázva, de iszom a cseppeket. A céget is feldíszítette a főnök meg pár kollegám, már teljesen karácsonyi minden. Viki is lecserélte az asztaltarítőnket a karácsonyira. :)

Egyébként az utódom meg felhúz, mert bántja, hgy kirúgták, aztán meg ajánlották neki ezt a fix idejű munkát, és ő meg úgy gondolja lenne helye a csoportunkban. Na már most nincsen, a főnök mondta, hogy semmi képpen sem venné oda a pasit, mert nem szeret vele dolgozni, de ő folyamatosan kérdezgeti, hogy sok a munkánk, mi? Kellene még oda ember, nem, stb... Aztán tegnap meg mondtam a csajoknak, hogy bent voltam szombaton, mivel úgyis kiderül, és nem is gondolom, hogy ezt titokként kellene kezelnem, aztán valahogy hozzá is eljutott a hír, egyből utána ment oda a Bobhoz, az előző főnökömöz, hogy hát én dolgoztam szombaton, meg a Sophie-nak is elmondta, mert utána találkoztam vele, és kérdezte, hogy dolgoztam-e szombaton. Nem tudom mi köze ehhez az Andreasnak, de az még csak hagyján, de hogy miért kell ezt mindenkinek elmondania, azt végképp nem értem. Aztán kérdezte is, hogy hányra jötte, mennyit dolgoztam szombaton, stb... De ezt is megtanultam, hogy ezentúl ezt nem mondom el senkinek. Nem tartozik rájuk, a csoporttársaimnak még csak elmondanám, mert ők úgyis megtudják, ha megnézik a rendszert, de kicsi a cég, gyorsan terjednek a hírek. Na mindegy...

Most megyek is aludni, mert a jó meleg ágy taán majd segít.

Puszi mindenkinek, már nem kell sokat aludni, hogy otthon legyünk. :)

Egy szomorú év

Nagyon-nagyon gyorsan repül az idő. Ma van egy éve, hogy a Tata temetése volt, de még most is itt él az a pillanat, amikor megkaptam az sms-t az öcsémtől, hogy meghalt, és pár percre rá meg hívott a húgom... Tényleg mintha csak tegnap történt volna, pedig már egy éve... És ebben az egy évben minden egyes nap eszembe jutott, és gondoltam rá, és nem mondhatom, hogy könnyebb lenne emlékezni rá. Minden alkalommal könnybe lábad a szemem, vagy sírok... Nehéz volt így dolgozni ma és minden nap az... Nagyon remélem, hogy egy másik, sokkal jobb világba került, ahol nem kell szomorkodni a szeretteink elvesztése miatt, és remélem tudja mennyire szeretjük,és mennyire hiányzik...