Eredmények???

Szörnyű hét volt... Kezdődött a hétfővel, amikor is megintcsak 10-re értem be. Törölték a 7.56-os (szokásos) vonatom és az utána következőt is, szóval kb. Fél órát kellett volna várnom a következőre. Gondoltam annyit mégsem, inkább akkor elmegyek busszal meg metróval. Busz is jött rendben, aztán metró is, bár az már nem volt rendben. Az elsőre nem féretem fel, mert annyira tele volt, a másodikra felpréselődtünk, mentünk is 1 megállót, amikor is bemondták, hogy valami technikai gond van az előttünk levő metróval, ezért fel is függesztették a közlekedést ezen a vonalon. Nagyszerű. Canary Wharfban voltam ekkor, ahol is ugye az egy szem metró vonalon és a dlr-en kívül semmi más nem megy. Nem sok választásom maradt tehát, dlr. Nagy nehezen aztán bevergődtem London Bridgre. Ez kb 20 perces út vonattal, ha minden rendben van, na most kb. Másfél órámba telt. Utána már csak 10 percet kellett várnoma vonatra Redhillbe, szóval 10-re beértem végül... Úgyhogy ismét nem indult túl jól a hét.

Spanyol megvolt, nem volt valami túl izgalmas, nem is fogok jelentkezni a következőre. Na nem emiatt, inkább az anyagi okok miatt... Összekalkuláltuk az amerikai út költségeit, és rájöttünk, hogy bizony össze kell húznunk a nadrágszíjat egy kicsit... Úgyhogy lemondok a spanyolról most.

Munka busy volt mindketőnknek, Tominak is van elég sok ügye...

Ma aztán előbb eljöttem munkából, ugyanis megvolt a várva várt konzultációm a dokival a térdemről... Hát nem kellett volna ettől a másik dokitól sem túl sokat várnom, úgy néz ki... Kedves volt, meg minden, legalább... A lényeg, hogy megjött az MRI eredménye, és az alapján tökéletesen egészséges a térdem, semmi baja nincsen. Hát mondom az érdekes, mert akkor nem tudom mitől fáj... Hát ő sem tudja, mert minden rendben van a térdemmel. De ha gondolom, akkor ad egy beutalót egy szakorvoshoz. Mondom jó, legyen, hátha jobban ért hozzá. Bár kaptam egy másolatot az MRI szakvéleményből, és azon azt írja minden rendben, szóval ha csak ezt fogja látni a szakorvos, akkor gondolom ő sem fog sokkal többet mondani. Na mindegy, hátha majd legalább vet is egy pillantást a lábamra, vagy megvizsgálja ahogy otthon is megvizsgálják a térdet... Na, ezn felbuzdulván fel is hívtam őket, hogy akkor szeretnék egy időpontot. Mondja a nő, hogy jó, egyeztessük az adataimat. Mondom jó. Mikor végeztünk, mondja, hogy akkor jó, ő most ennyit tud tenni, majd küldenek egy levelet, amin rajta lesz, hogy ma felhívtam őket, és akkor majd felkerülök a várólistára. Mondom jó, és mikor egyeztetünk időpontot? Hát majd kiküldik a levelet, és rajta leszek a listán. Ennyit sikerült kiszednem belőle... És akkor már had kérdezzem meg azt is, hogy mégis mennyi a várakozási idő? 8 hét. Hoppá! 8 azaz nyolc teljes hét. Nagyszerű. Már több mint másfél hónapja voltam először dokinál a térdemmel, és ez idő alatt sikerült eljutnunk oda, hogy kaptam egy beutalót egy szakorvoshoz, ami majd 8 hét múlva lesz... Eléggé kiábrándultam most az itteni egészségügyből. Írtam is nekik egy e-mailt, hogy küldjék el nekem az MRI vizsgálat képeit, biztos ami biztos alapon. Szóval akkor majd azzal, ha minden kötél szakad el tudok menni otthon a Béreshez vagy a Baloghhoz. De már elég erősen arra hajlok, hogy hazamegyek 1 napra, elmegyek Győrbe, aztán kérek egy időpontot a tatabányai klinikára, hogy csinálják meg. Otthon, a szakma 2 elismert dokija is megállapította, hogy nagyon laza, vagy szakadt a szalag, itt meg azt mondják nekem, hogy semmi baja a térdemnek. Kár, hogy én érzem, hogy mennyire fáj, mert még azt is megmagyaráznák, hogy valójában nem is fáj nekem... Szóval nevetséges. Itt is elmennék magánorvoshoz, de 1. nem ismerek senkit, nem tudom kihez lenne érdemes, 2. nagyon-nagyon drága. Egy vizsgálatból kijönne a repülőjegyem haza, meg a dokinak a magánrendelésre a pénz, meg még más is, és akkor legalább egy olyan doki nézi meg, akiről hallottam, ismerem, stb... Szóval nagyon hezitálok, mert itt ingyen meg lehetne csinálni, ha ugye meg tudnák állapitani mi a baja, csak nagyon sokáig tartana. Otthon valószínű gyorsabban meglenne, csak nagyon drága lenne. És meg kell mondjam az otthoni orvosokban jobban is bízom egyenlőre még...Eléggé felbosszantott és kiábrándított ez az eset, teljesen tanácstalan vagyok...

Közben ma ment haza Tomi, neki is elég kalandosra sikerült. Háromnegyed 4-kor akart elindulni a munkahelyéről, úgy kalkulált simán kiér, de sajnos több minden is közbejött. Először is nem indult el időben, csak 4-kor. Kiderült, hogy a busza 4.35-kor megy, a tömegközlekedéssel épp, hogy odaért volna. Ugyanis mint kiderült, a busz nem a vasútnál áll meg, hanem 2 utcával arrébb, így azt kereste egy 15 percig, természetesen lekéste a buszt közben. Na jó, akkor vár, elmegy majd a következővel, ha felengedik és lesz rajta hely. Vár, vár, de nem jön a busz, aztán mondták neki, hogy hát jobb is ha nem vár a buszra, mert egyrészt már itt kellene lennie, másrészt a délutáni csúcsforgalomban nem biztos, hogy kiérne vele időben. Jó, akkor elment vonattal, de mondanom sem kell, hogy azt is épp lekéste. Amit végülis elért, 18.11-re kellett volna, hogy kiérjen, de persze az is késett, neki pedig 18.25-kor zárták a kapukat. Szóval volt 10 perce, hogy átjusson a biztonsági vizsgálaton, és megkeresse, hogy honnan megy a gép. Végülis sikerült. :) Még páran voltak a sorban, úgyhogy ismét utolsóként csekkolt be majdnem. De az a lényeg, hogy ha nehezen is, de elérte a gépet, és épp most hívott, hogy szerencsésen hazaért. Szóval a mai délután, este idegeskedéssel telt, de most már megnyugodhatok, legalább Tomi épségben hazaért. Remélem sikerül majd mindent elintéznie amit el kell.

Na most emgyek is, mert holnap és szombaton is dolgozok, szóval megint nem lesz sok pihenő... Meg nézem még a Juve – Fulham meccs végét.

Na puszi