Őfelsége

Mi is történt az elmúlt hetekben? Most nézem, hogy már ilyen rég óta nem is írtam? Ejnye-bejnye!

Itt volt anya meg a Laci. Első nap elmentünk lámpát venni a folyosóra, bevásároltunk, Croydonban sétálgattunk a környéken, délután meg ház körüli munkák voltak. Anya az első kertet rakt rendbe a Laci mega hátsót. Feldarabolta a régi karnisokat, a napraforgót... Aztán a házban folytatódott a takarítás, mivel nem lehetett leállítani őket. Csürtökön aztán bementünk a városba nézelődni egy kicsit. Bementünk a Clink börtönmúzeumba, de kár volt. Nem volt túl nagy szám. Andi megkóstoltatta velünk a miso levest, aztán délután, estefelé meg itthon voltunk. Pénteken aztán vásároltunk Lacinak, jó sok új dologgal ment haza. Mi meg jól kisírtuk magunka szokás szerint, és megbeszéltük az élet nagy dolgait... Szombaton pedig itthon voltunk, Laci és Tomi az akasztós szekrényt szerelték, fúrógépet is vettek. Nagyon nem haladt a szekrény, de jó sokat beszélgettek közben. Addig én az étkezőben az ablakot tisztítottam, anya a konyhát, fürdőt... Szóval dolgozott mindenki. Andi szülinapját is megültük, sütöttem neki kókuszos csokis tortát. Vasárnap aztán korán reggel mentek, kikísértük őket a vasútra és még viszajöttünk aludni.

Ezek után a legjelentősebb esemény az Andi szülinapja volt természetesen. Kedden este az ajándékaival vártuk itthon. Kapott egy csokor virágot, egy csuklósúlyzót és 2 jegyet a Stomp című előadásra, amie természetesen engem vitt magával. :) De majd arról is lesz szó később. Szóval felköszöntöttük, remélhetőleg örült az ajándékainak, bár nem a listájáról választottunk...

Hétévégn aztán Virág és anyukája vendégeskedtek nálunk. Reméljük ők is élvezték az itt létet és a várost! :) Sajnos nem tudtunk túl sok időt velük tölteni, meg barangolni, mert sok elintéznivalónk volt.

Szombaton elmentünk egy helyre, ahol mindenféle fa anyagot árulnak és vágnak méretre. A leendő szekrényeinkhez nézünk ugyanis anyagot, hogy apa majd tudjon ügyeskedni, ha itt lesz – január 23-30-ig lesznek itt legközelebb. Na szóval, elmentünk a helyre, de ismét csalódnunk kellett. Úgy látszik Angliában nem árulnak laminált bútorlapokat különböző színekben és vastagságokban, arról meg nem is beszélek, hogy méretre meg főleg nem vágják... Szóval nem jutottunk túl sokra, csak nyers fát lehetett náluk venni, de azt levágják és házhoz is szállítják. Fehér bútorlap volt, de az is csak 1 féle vastagságban... Szóval nem tudom még honnan fogunk anyagot szerezni... Most találtam még egy céget, akik talán árulnak majd olyan lapokat amire nekünk van szükségünk, majd most szombaton megyünk el megnézni. De a sikertelen fás akciónk után még Croydonban mászkátunk, Tominak kell ugyanis nadrágot venni az esküvőre. De sajnos azt sem találtunk, úgyhogy az is erre a hétvégére marad...

Ja, hát előtte még egy nagyon fontos esemény történt. Tomi találkozott a királynővel!! Ugye ő nyitotta meg hivatalosan az épületet, és épp Tomiék emeletére is ment. Nagyon izgatott volt mindenki, köztük Tomi is, de végül nem hívta meg hozzánk teázni... De íme két kép, hogy milyen közel is volt hozzá a királynő:

Sajnos kezet sem tudott fogni vele, meg üdvözölni, de kb 1 méterre állt tőle, szóval így is nagy dolog azért! Úgyhogy ezután már csak magázni!! És még egy hír a királyi családhoz kapcsolódóan, Vilmos herceg megnősül! Jövő tavasszal veszi el Kate nevű barátnőjét és Wales-be fognak költözni...

Na de vissza akkor a múlt hétvégéhez. 14-én vasárnap, együtt mentünk be a Virágékkal a városba, gondoltuk vásárolgatunk egy kicsit, mert kéne nekem is egy cipő az esküvőre, de végül nem vettünk semmit, és egyébként is délután 3-kor kezdődött az előadás. Andi nem volt nagyon rápörögve, hogy ilyen dobos előadásra megyünk, de aztán az első 5 perc után már azt mondta, hogy ez nagyon jó. És tényleg nagyon jó is volt. Mindenen doboltak, söprűvel, gyufásdobozon, még kosárlabdákkal is volt egy rész... Szóval nagyon jó volt az egész, tényleg, úgyhogy aki itt jár Londonban, kötelező megnézni!

Tegnap újra elkezdtem a 90 napos diétát és anya is csinálja velem! Eddig jól bírjuk, semmi gond nincsen, bár még csak a második napon voltunk, de reméljük a lendület töretlen marad. Tegnap is meg ma is tornáztam, tegnap futottam a gépen, ma pedig Andival nyomtunk egy Capoeira aerobicot.

Most már az akasztós szekrény is elkészül lassan, a fogasok már fent vannak, de az ajtó a gázóra elől még hiányzik. Majd holnap este egyeztetünk apuval, hogy mit is javasol a felszereléssel kapcsolatosan.

Más most nem történt annyira, Andi holnap megy egy céges reggelire, félig – meddig kinevezték ugyanis. Nálunk semmi érdekesség a munkahelyen, szokásos dolgok. Nálunk bejelentették, hogy nem lesz karácsonyi buli, de még csak vacsora sem, nagyon necces, hogy elérjük-e a tervezett profitot, szóval most komoly megszorítások vannak. Tominál is minden változatlan, most egész héten Canary Wharfban van, és nagyon unatkozik...

Most megyek is, puszi