Eredmény?

Újra itt, de csak egy gyors beszámoló erejéig, mert a hétvégén sok minden történt... Kezdjük azzal, hogy pénteken kimentem egy sütire a kollégáimmal, Dave-el, Charlene-el és Johny-val. Mondja nekem a Charlene, hogy írt neki az Andi egy üzenetet Facebookon, hogy menjenek el szombaton este bulizni, és mit tudok róla, mert a Dave meg a Johny is jönnének velünk. Hát mondom nagyszerű, mert én semmit nem tudok róla, és nem is nagyon volt szándékomban bulizni menni. De mint később kiderült Andinak sem, csak el akart menni megnézni a magyar buli helyszínét, és gondolta elhívja a Charlene-t. De már tudja, hogy többet nem fogja... Na így kénytelen voltam ugye én is megjelenni a rendezvényen. Charlene meg délután hívott, hogy kizárta magát a házból, és majd csak este fél 10 körül ér oda... Így maradt a Dave, Andi meg én, elmentünk a pub-ba, ahol Gabe dolgozik. Hangulatos kis hely, ő is ott volt, úgyhogy zárásig ott beszélgettünk. Charlene is megérkezett nem sokkal a zárás előtt, de még korai volt az idő, ezért Gabe átvitt minket egy discoba, ahol 80-as évek bulija volt. Ittunk egy hatalmas koktélt, meg egy picit táncltunk, de nem maradtunk sokáig. Hát meg kell mondjam elég sok fura szerzemény volt, mindenki be volt öltözve valami jelmezbe, mi persze nem. Azt leszámítva, hogy szakadt az eső, jó volt a buli.

Na de, még visszatérek a szombat délelőttre is egy kicsit. Elmentünk B&Q-ba, faanyagot nézni a fogasnak. Tomi ugyanis kitalálta, hogy a gázóra alatt lesz a fogas, és befedjük a gázórát meg a csöveket egy kis szekrénykével. Na ehhez kellett bútorlapot nézni. Találtunk is, bár színe nincs, még le kell festeni majd, le is vágattuk méretre, aztán közben rájöttünk, hogy ezt ketten nem tudjuk hazavinni, így hívtuk az Andit, hogy akkor jöjjön segíteni. Jött is, el is indultunk, mentük is vagy 20 métert, amikor is találtunk egy elhagyatott bevásárlókosarat. Mivel úgysem volt bérletünk, gondoltuk hazatoljuk a cuccot. Na az amúgy 15 perces út kb egy óráig tartott, és mondanom sem kell, hogy nem nagyon néztünk az emberek szemébe. :) Most van egy bevásárlókocsink az udvaron...

Vasárnap aztán reggel mentünk a Ritával találkozni, délután meg Kriszti hívott meg minket ebédelni. Szármát főzött, ez volt az első alkalom az ominózus eset óta, hogy ettem, bár nem volt igazi töltött káposzta és nagyon keveset ettem belőle... Andi nem evett természetesen. De az almás pite, az nagyon jó volt... El kellett jönnünk sajnos elég korán, mert metrószrájk volt este, és haza kellett érnünk még előtte mindenképpen.

Hétfőtől aztán újra munkába álltunk, vagyis én csak délután, mert ugye délelőtt mentem a dokihoz. Előtte még elmentem a háziorvoshoz bejelentkezni, meg az adóbevallást megkérdezni, de nem jártam túl sok sikerrel. A háziorvosnál közölték velem, hogy ahol lakunk az nem hozzájuk tartozik, és ide nem jelentkezhetek be, hívjak fel egy számot majd ők megmondják, hogy hova kell! Na marha jó... Végül 10.30-ra odaértem az orvoshoz is. 2 óra várakozás után végre sikerült is bejutnom hozzá... Aztán közölte, hogy semmi komoly baj nincsen a térdemmel, nincsen benne rák vagy ilyensmi. Mondom nagyszerű. Az új szalagom kicsit függőlegesebben áll mint kellene, de ez nem ok a cserére, és jól tart. A meniszkuszommal sincsen semmi baj, nincs elszakadva, de látszik az előző szakadás nyoma. Annyi a probléma, hogy a porcom egy kicsit el van kopva, mivel nem tükörsima a felülete. Kérdeztem, hogy akkor mi a teendő, mondta, hogy semmi, fizioterápia. Otthon is csinálni kell a gyakorlatokat, nem szabad azt várni hogy a semmitől meggyógyul, stb... Jó, mondom én csinálom is a gyakorlatokat otthon, de a torna után fáj a térdem. Hát akkor vegyek be torna előtt egy fájdalomcsillapítót meg utána is 1-2 napig szedjem... Azt hiszem erre inkább nem is írok semmit, természetesen nem szedek fájdalomcsillapítót minden alkalommal, mikor sportolni szeretnék... Kérdeztem, hogy ez idővel akkor romlani fog, vagy mi? Mondta, hogy mindenkinek romlik a térde ahogy öregszik... De egyébként meg lehet, hogy majd tudok még valaha majd kosarazni egy kicsit, de lehet, hogy nem, ezt majd az idő eldönti... Összesen vagy 10 percet voltam bent nála, de így is amikor kérdeztem valamit, csak gyorsan válaszolt, hogy húzzak már, mert más dolga is lenne, kb... Szóval nem voltam megelégedve a szolgáltatással most sem, de el is bocsájtott, nem kell többet visszamennem hozzá, ennyi.

Szerdán aztán gyógytornám volt, mondom majd megkérdezem a tornászt, hogy mégis ez most mit jelent, kell-e valamit másként csinálnom stb. Na nagy nehezen odajutottam a pasihoz akivel először is beszéltem, de ő is valakivel éppen beszélgetett, és hát ugye megzavartam a privát beszélgetésében, szóval még én éreztem magam kellemetlenül. Mondom, hogy porckopásom van, csináljak-e mindent tovább, vagy esetleg kell-e valamit változtatni, mondja, hogy ó, hát nyugodtan csak csináljam a gyakorlataimat tovább, ne aggódjak, nem kell semmit másként csinálnom. Azt hiszem lassan fel kéne adnom a küzdelmet az itteni egészségüggyel, mert nem sok értelme van ennek az egésznek. Kb. fél évem ment rá, hogy eljussunk idáig, hogy legalább tudom mi a baj. De az, hogy ezen hogyan lehet segíteni szakszerűen, az már nem fér bele... Na mindegy, nem panaszkodok itt erről többet...

Fél 10 körül értem be a munkahelyre, mint mindig szerdánként, de a főnök már teljesen aggódott, hogy hol vagyok, jól vagyok-e, vagy esetleg az otthoni katasztrófa miatt nem jövök? Mondtam, hogy nem, csak gyógytornán voltam, és a következő 3 hétben is ott leszek...

Na tegnap este aztán történt még egy fontos dolog, amit meg kell osztanom sajnos. Vacsora után megyek be a konyhába és a legnagyobb meglepetésemre egy egeret láttam keresztbe futni.... Tominak szóltam, vagyis inkább sikítottam, jött is, hogy majd ő puszta kézzel leteríti az egeret, de nem találta, így kételkedik a létezésében is... Azóta a konyhaajtót szigorúan csukjuk, és ma beszereztem egérmérget is, amit Tomi helyezett el, még cincogott is az egérnek, hogy egyen belőle, igen vicces volt. :) Úgyhogy most szigorúan zokniba tűrt nadrággal és lankadatlan figyelemmel vagyok a konyhában.

Ja, még valami. Jövök haza ma este, látom Tomi kint van az udvaron. Mint kiderült 2 és fél órát töltött ott, mert kicsukta magát. De legalább kicsit rendbe szedte a kertet, mert már kezdett nagyon elburjánzani. Kivágta a napraforgónkat, megmetszette a többi növényt, rendet rakott a kis házikóban, lemosta az ablakokat is kívülről – így csukta ki magát... De legalább az udvarunk jobban néz ki.

Most főztünk, vacsoráztunk, megyek fürdeni aztán alszunk. Holnap végre péntek, remélhetőleg egy kis időre visszatér majd az indián nyár, és szép, napsütéses idő lesz a hétvégén.

Na megyek is, puszi